Túl, túl, messze túl…

Zarándokút a Punta de Vacasi Tanulmányozás és Elmélkedés Parkjába

2015. február 3 – 13.

Nem volt kifejezett tervem arra nézve, hogy mit szeretnék kapni ettől a zarándokúttól, inkább csak azt szerettem volna, hogy hasson rám a Park, hogy “tegye meg a magáét rajtam”. Azt mondják, hogy itt mindenki azt kapja, amire szüksége van. Nem kell különösebb erőfesztítést tenni, éppen elég, hogy elzarándokoltunk erre az Isten háta mögötti helyre, az Andok legmagasabb csúcsának közelébe, a sivatagba, a hatalmas hegycsúcsok, a kristálytiszta kék ég vagy éppen az ezernyi csillag alá. Persze van néhány helyzet az életemben, amikben elakadva éreztem magam, és szerettem volna, hogy ezek valahogy felodódjanak, tudjam őket legalább egy más nézőpontból látni. Szerettem volna nyitott lenni, csendet teremteni magamban. Más tervem nem volt.

Silo első nyilvános beszédéből, a Szenvedés gyógyításából egy mondat végig velem volt. A Buenos Aires melletti La Reja Parkban és Punta de Vacasban is fel van vésve ez a beszéd egy acéltáblára. A mondat így hangzik: “Ez a szenvedés, mely kizárólag szellemi eredetű, a hit, az életöröm és a szeretet előtt hátrál meg.” Forgattam magamban ezeket a dolgokat: hit, életöröm, szeretet. És végül, azt hiszem, mindhárommal kapcsolatban szereztem tapasztalatokat.

P1050782

Az első meglepő élményem az volt, hogy azok az erős érzelmi hangulatok és feszültségek, amik jelen vannak az életemben nagyon elkezdtek felerősödni már Buenos Airesben. Semmi különleges vagy egyéni, a szokásos dolgok: önmagam leértékelése, bűntudat, ezeknek kivetítése a jövőbe (ez mindig így lesz). Mendozában már rohamokban tört rám a szorongás, minden ezerszeresen felerősítve. Úgy tűnik, először meg kellett küzdenem a sárkánnyal.

Később szerencsére abba tudtam hagyni az önmagam bántását és elmúltak ezek a negatív érzések is, amiben sokat segített a bronzöntés. Csináltam egy sárformát, egy szalamandrát, amibe a bronzot végül nem én öntöttem, hanem az olasz barátaink. És nagyon szép kis gyíkocska lett, és miután kivettem a formából, egyből nekiálltam lecsiszolni, nagyon lelkes voltam. És közben arra gondoltam, hogy ha létre tudok hozni kívül valamit, ami ilyen szép, fényes, kemény, tartós, akkor belül is meg tudom ezt tenni. Ez sok reményt adott. És az a magas hőfok, ami a bronz megolvasztásához kell, ami a kovácstűzben ilyenkor jelen van, szintén tovább működött bennem.

salamandra

Az egyik véleménycserén elhangzott egy mondat arról, hogy amikor a régi, több ezer évvel ezelőtti dolgokat kutatjuk, akkor emberi lények vagyunk és nem személyek. És másnap rájöttem, hogy pont ez történik a parkokban is, hogy itt az emberek emberi lények, itt nem az Én van előtérben, hanem az a részünk, ami a Méllyel, a transzcendessel van kapcsolatban. Sokat gondolkoztam azon, hogy ez mit jelent, próbáltam érezni magamban ezt a másik részt, közelebb kerülni hozzá, és ezen keresztül érzékelni a többi embert is. Nagy hálát éreztem, hogy léteznek ezek a helyek, a Tanulmányozás és Elmélkedés Parkjai, ahol ez lehetséges, ahol ez jelen van. És többiek irányába is, akik létrehozták és működtetik ezeket a Parkokat, és azoknak is, akik a legjobb törekvéseiket követve szintén elzarándoltak erre a távoli helyre.

Sokat foglalkoztam azzal is, hogy mi a Rendeltetésem, a Célom az életben. Mi az, ami értelmet adhat az életemnek, akár még a halálon túl is. Kérdezgettem magam erről, kerestem azt a helyet, ami mélyen bennem van, ami megindítja az érzéseimet is. Korábban ezzel kapcsolatban is nehézségeim voltak, azt gondoltam, hogy nekem biztos nem fog sikerülni soha a Célommal kapcsolatba kerülni, de most lelkes voltam. Azt fogalmaztam meg magamnak, hogy a Céllal összhangban lévő élet örömteli értelemmel tölt meg. Hogy ez egy hatalmas lehetőség, hogy az ember úgy éljen, hogy értelme van az életnek, hogy legyen egy ilyen központ, ami mindent összerendez és irányban tart. Hát hogy másképp lenne érdemes élni?

P1050907

Többször előfordult, hogy mikor reggel felkeltem, volt bennem egy érzés, hogy van valami bajom, majd megszületett egy vágy, hogy ez megváltozzon, és még aznap megváltozott. Egyik reggel arra ébredtem, hogy annyira zárt vagyok, nem engedem, hogy hasson rám a táj, az emberek, be vagyok zárva magamba, a szívem lakat van. És akkor bementem a Csarnokba meditálni, és egyszer csak történt valami, megérintődtem, átjárt a szeretet, és utána megváltozott az érzésem minden és mindenki iránt. Egyik nap azt éreztem, hogy olyan két dimenziós vagyok, a belső világom olyan szürke és mélység nélküli, és elkezdtem vágyni arra, hogy három dimenziós legyek. És akkor történt valami, és új mélységeket éltem meg a másokkal való kapcsolódásban, kitágult belül a tér.

Életörömből is kaptunk leckéket, majdnem minden nap együtt vacsoráztunk a többiekkel, akik éppen ott voltak a parkban, és nagyokat röhögtünk és buliztunk. Egyik alkalommal az olaszok hangosan üvöltve olasz slágereket énekeltek egész este a konyhában. Máskor a telihold fényénél egy hosszú expozíciós időre állított fényképezőgéppel csináltunk vicces felvételeket egymásról. Nagyon felszabadítóak voltak ezek is.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Volt néhány nagyon szép szertartás is, amik valahogy olyan szépen, erőltetés nélkül, de mégis tökéletesen alakultak. Anyukám halálának az évfordulója pont az ott tartózkodásomra esett, és szerettem volna egy Segítségnyújtás szertartást tartani neki, ami végül nagyon szépen sikerült. Mondtam pár szót anyukámról, a haláláról, a folyamatról, ahogy kísértük őt a Jóllét szertartásokkal. Nem nagyon készültem, hogy mit fogok mondani, de valahogy ez is olyan egyértelmű és sima volt. Aztán csináltunk egy Szertartást, utána magyarul és spanyolul a Segítségnyújtást. Nagyon különleges hangulat volt. Sokaknak mély tapasztalai voltak, örültem és hálás voltam, hogy rajtam és anyukámon keresztül ez lehetséges volt.

Úgy éreztem, hogy ott, a Parkban, amikor az ember meglátogat egy szimbólumot vagy részt vesz egy szertáson vagy beszélget valakivel, akkor ezekből majdnem mind lesz egy-egy kis élmény, ami a végén összeáll egy nagyobb képpé. És az fogalmazódott meg bennem, hogy a Punta de Vacasi Parkban lenni a személyes felszabadulás komoly lehetőségét hordozza magában.

Gentischer Zsuzsa

 További fényképek

Reklámok
Kategória: Uncategorized
Címke: , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s